A járművünk mérete a kiinduló pont, hiszen a túl kicsi takaró egyáltalán nem használható, de a túl nagy szintúgy tartogat hátrányt, mert már a legkisebb szél előidézheti a takaró ponyva mozgását, ami a műanyag elemek, ablakok vagy a fényezés károsodásához vezethet. Az egyik fontos méret a felépítmény hossza (lakókocsik esetében a vonórúd nélkül), a másik pedig a körméret, a legnagyobb értéket mérve ameddig a takaróponyva még biztosan leér. A szélesség csak extrém nagy vagy épp ellenkezőleg keskeny felépítménynél, illetve a magasság hasonlóképpen szélsőséges méretek előfordulásakor játszik kiemelt szerepet. Különbséget kell tenni a lakókocsi, az alkóvos, illetve integrált felépítményű lakóautó, a zárt szekrényes kemping kisbusz és a részintegrált szabadidő járművek között. A ponyva gyártója a méretadatok mellett erre is tesz utalást a leírásban.
Kiemelkedően fontos szerep jut azonban az anyagnak! Sokan azt gondolják, hogy ezek a védőhuzatok mind ugyanabból az anyagból készülnek, de ezzel a véleménnyel legyünk óvatosak. Az igényesebb gyártó cégek azért helyeznek kiemelkedő hangsúlyt az anyag megválasztására, mert a fényezett felületeket a durva szövet felsértheti, esetleg ráragadhat. Az ablaktáblákkal kapcsolatos veszélyekre később térünk ki, de ott is komoly problémát jelenthet a homályosra dörzsölődött akrilüveg. A légáteresztő képesség a penész és a gomba kialakulásának megelőzését szolgálja, és ez az adottság komoly eltéréseket mutat a megbízható gyártmány és csak a minél alacsonyabb árat szem előtt tartó kivitel között.
A védőtakaró felhelyezése nem annyira szakértelmet, mint inkább gondos odafigyelést követel. Itt térjünk ki az ablakokra, amelyeket vékony fóliával kell bevonni. Erre egyaránt alkalmas az étel frissen tartására készült és a nagyméretű csomagok rögzítésére használt (jó minőségű) fólia. Az a burkolószövet, amelynek a belső felülete még puha, fehéres réteggel is bevont, nem fog kárt tenni a festett csillogó felületekben, de a fóliázást itt sem lehet elhagyni. A silányabb minőség még a gyengébb téli napsütésnek sem tud ellenállni, és néhány hónapon belül a legkisebb erőbehatásra is szétszakad. Megvarrni lehetetlen, egy újabb vásárlással kell pótolni.
A minőségi széles hevederek és a rögzítésre szolgáló hevedercsatok nem lazulnak fel az esős időben, márpedig a szeles idő komoly károkat okozhat, ha a védőtakarót folyamatosan mozgatja. A kempinges ismerősök között biztosan akad olyan, akinek a kocsijához épphogy hozzáért egy kis falevél, ami néhány nap alatt fémtisztára dörzsölte a tetőt vagy az oldalfalat.
A felhelyezéskor az éles tárgyakat, szerelvényeket (klíma pereme, antenna, kémény, elektromos tetőablak... stb.) gondosan kerülni kell, azaz vékony, puha hungarocell borítást tegyünk rájuk. Ugyanez vonatkozik a külső felületet érő lehetséges behatásokra, amilyen egy faág, vagy az oldalfal mellett terebélyesedő bozót, illetve méretes gyomnövény. Ezeket távolítsuk el mielőtt hozzáérnének a járműhöz. Veszélyeket rejt a tetőn megálló víz. Gondoskodjunk legalább egy minimális lejtésről, ami biztosítja a lefolyást. A beépített cipzár alapkövetelmény, hiszen a téli tárolás idején biztosítani kell a hozzáférést a lakótérhez. A téli tárolásra felkészítésről bővebb információkat találhat ezzel foglalkozó más cikkünkben.
Általános használati és kezelési útmutató lakójármű védőponyvához:
- Kibontás után ellenőrizze, hogy a védőtakaró hosszúsága meghaladja a járműve méretét!
- Amennyiben 40-50 cm-rel hosszabb a felépítménynél, akkor az a tűréshatárba belefér, de a felépítménynél rövidebb ne legyen!
- A hosszabb kivitel indokolt lehet például hátsó kerékpártartó, rakodódoboz, tetőklíma vagy más egyéb méretes szerelvény esetén!
- A kerékpárokat távolítsa el a tartóról, a kiálló szerelvényeket (például antennarúd) gondosan burkolja be, hogy ne sértse meg a ponyvát!
- A járművet mossa le, a szellőzőre állított akril ablakokra és a sérülékenyebb díszítő felületekre helyezzen fel vékony (NEM alumínium) fóliát!
- Az élesebb peremek, tetőablakok mellé helyezzen fel habszivacsot (esetleg kerek műanyag edénnyel fedje be őket)!
- A járműre az egyedi kialakítás szerint, de többnyire elölről hátrafelé helyezze fel a védőtakarót felnyitott cipzárral!
- Ellenőrizze le, hogy a járműben nem hagyott romlandó ételt, páraképződésre hajlamos felületen felfekvő kárpitot vagy takaróplédet
- A víztelenítést (illetve adott esetben a szokásos téliesítési feladatokat) végezze el, a fedélzeti akkut vegye ki vagy állítsa automatikus töltésre.
- A cipzárat feszülésmentesen húzza be, de lehetőleg 1-2 havonta menjen be a lakótérbe, ellenőrizze annak állapotát (akku, nyitott hűtőajtó...).
- Típustól függően oldalanként alul lekötőszemek, elöl és hátul rögzítőnyelvek segíthetik a ponyva rögzítését.
- Speciális, méretre igazítható feszítőszalag készlettel megelőzheti, hogy a szélmozgás remegtesse a ponyvát a fényezés károsodását okozva.
- Időnként ellenőrizze a szél nem lazította-e fel vagy nem csapkodja-e a ponyvát, a lehetőségekhez képest a sarkok pontosan illeszkednek-e!
- A védőtakaró helyes használat esetén nem igényel impregnálást vagy más felületi kezelést, azonban
- A lakójárműve és a takaróponyva érdekében kerülje a következő helyzeteket, ezektől a ponyva nem véd:
- Ne tárolja a járművét fa alatt, ágak (azon lévő levelek) ne érjenek hozzá a felülethez
- Vízgyűjtő csatorna, olvadó hó ne vezesse a vizet közvetlenül a járműre
- A vastag hóréteg vagy a nagy mennyiségű levél eltávolítására elegendő hely maradjon
- A jármű alatt ne legyen csatornaszellőző, magas növényzet, vízórafedél...stb.
- Háziállatok lehetőleg ne kerülhessenek a védett jármű közelébe, ne telepedjenek alá
- A talajviszonyok későbbi változása ne akadályozza az újbóli használatba vételt
- Biztosítsa elérhető közelben az áramvételi lehetőséget, erre bármikor szükség lehet
