A Karavándor magazin tartalmából (2015.04.23.):
A nyári-téli időszámítás története régre nyúlik vissza. Főként a "térítők" országaiban pontosabban akarták igazítani a társadalom mindennapi életét a Nap járásához, mert a nyári időszakban a nappalok jelentősen meghosszabbodtak. Az egykoron "eget rengető" gondolatot Benjamin Franklin az energiatakarékosság érdekében vetette fel. Ezt követően számos próbálkozás született az ötlet valóra váltása érdekében, de a józan ész valahogy mindig meghíúsította a próbálkozásokat, hiszen az életrend a maga módján a lehető legjobban alkalmazkodott a folyamatosan változó nappal-éjszaka arányváltáshoz.
Aztán az első világháború nem tűrt további halasztást és a mesterséges világítás kiváltására Németország vezette be elsőként az egy órás átállítást. A hadigazdaságok virágkorában az angolszász országok gyorsan átvették a "csodafegyvert", és elterjesztették szerte Európában. A háború befejeztével az országok leálltak az óratekergetésről, ami a következő világégés kitöréséig meg is maradt. Akkor újból a hadiipar energiáinak jobb kihasználása érdekében vették elő a régi módszert (például az USÁ-ban ezt hadi időszámításnak, "War Time"-nak is nevezték).
Magyarországon az ötvenes években a munkanapok esti csúcsterhelését próbálták elkerülni, azonban 1958 után, egészen a nyolcvanas évekig visszatért az élet a normál kerékvágásba. De jött az olajválság, és a világ úgy érezte, valamit ismét tennie kell a takarékosság jegyében. Érdekes módon Ororszország visszázott azóta először a tömeges zaklatástól, de 2011 óta már Fehéroroszország és Ukrajna szintén erre az útra tért. Európában március utolsó vasárnapján kezdődik a nyári időszámítás, és október utolsó vasárnapjáig tart. Az egy órával hosszabb természetes fényt mindazok élvezhetik, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. No igen, a hajnalban kelők kevesebben vannak. Az önigazolás ezzel nem ért véget, mondván, hogy az építőiparban hosszabb ideig végezhető értékteremtő munka szabadtéri munkahelyeken. Az előnyök közé sorolták, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma. Mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben, ezért a bűncselekmények száma is csökkenhet...
Mára azonban ez egyre inkább fikciónak tűnik. Az érvelések itthon egy közel százezres kisváros fogyasztásának megtakarításához hasonlítják az óraátállítás nyereségét. Nézzük azonban mit jelent ez? Úgy tűnik 1%-os spórolásról beszélünk, ami összességében nem kevés pénz. No, de tényleg így van ez? Hasonlítsuk egy hétköznapi emberhez közelebb álló viszonyszámhoz. Autónk - mondjuk 10 literes - fogyasztásában 1% egy decilitert jelent. Képzeljük el, amikor egy feltaláló elmegy a Találmányi Hivatalba, mert szabadalmaztatni szeretné legújabb fogyasztáscsökkentő készülékét, ami közel 1%-os megtakarítást eredményez! Gyaníthatóan nem lenne olyan korrekt mérési módszer, amely ezt az értéket hitelt érdemlően alá tudná támasztani. A dolog egyszerűen nem lenne életszerű. Kivétel az időszámítás. Az éjszaka közepén a vasútállomásokon ácsorgó vonatok, a hetekig neurotikus tüneteket produkáló, munkájukban hibát, hibára halmozó renitensek, az egy órával tovább működtetett klímaberendezések, a hajnalok hajnalán hánykolódó, összezavart rosszalvók, az idősek és a fiatalok, a pilóták és mozdonyvezetők, de sorolhatnánk vég nélkül egy olyan megtakarítás árát, ami korrektül mérhetetlen. Mérhetetlen, mert egy hűvösebb tél nagyságrendekkel több energiát fog eltékozolni. Vagy amíg a társadalom visszarendezi a sorait egy óratekerés után, senki sem tudja megmérni, mennyivel több az így eltékozolt plusz energia, és mennyivel kevesebb a világításra fordított áram. Az élet kereke valahogy másként forog, mint ahogy a hűvös irodák mélyén, a mihamarabbi fájront reménye diktálja az íróasztalok lovagjainak a teadélután korábbi kezdetét. A többiek meg tekernek, évente kétszer, meg máskor is tekernek, ezerrel...
(Szerző: czt)
A Balatoni Regionális TDM Szövetség szoros együttműködésben a helyi és térségi TDM szervezetekkel, 2015-ben is megszervezi a tavaszi és az őszi Nyitott Balaton programsorozatot. Az egész régiót átfogó akcióra május 1. és 11. között kerül sor.
Az alapvető cél annak megmutatása, hogy a Balaton Régió nemcsak a nyári, fürdőzésre alkalmas időszakban jelenthet vonzó úti célt a turisták számára, hanem a tavaszi időszakban is képes olyan kínálatot biztosítani, amiért érdemes ideutazni: pl. kerékpártúrák, gyalogtúrák, nordic walking, gasztronómiai, zenés élmények, gyermekprogramok, vagy csak gondtalan napfürdőzés a tavaszi melengető napfényben a Balaton-parton.
A www.nyitottbalaton.hu oldal segítségével könnyen tájékozódhatnak az érdeklődők a Nyitott Balaton programsorozat eseményeiről, akciós szálláslehetőségekről, garantált és egyedi programjainkról. A 2015. május 1. és 11. között felejthetetlen élményekkel feltöltődve élvezhetik a vendégek a Balaton régió nyújtotta lehetőségeket, az őszi akcióra pedig szeptember 25. és október 5. között kerül majd sor.
Utolsó alkalommal nyitja meg kapuit a látogatók előtt a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Állandó Kiállítása, amely 1985 októbere óta látható a Petőfi Csarnokban. A tárlaton jelenleg több mint 50 repülőgép, űrhajózási műszerek, repülőgép hajtóművek láthatók, de be lehet ülni egy Szojuz űrhajó másolatba és egy vitorlázógép pilótafülkéjébe is.
A három évtized alatt megduplázódott a bemutatott eredeti légijárművek száma.
Mindösszesen 650 db repüléssel-űrhajózással kapcsolatos tárggyal mutatják be a "legfiatalabb" közlekedési ágazatokat az érdeklődőknek. A földszinti részen az űrhajózási-űrkutatási gyűjtemény csaknem teljes állománya is a látogatók elé került.
A több mint félszáz eredeti légijármű között látható az első ipari körülmények között előállított, magyar gyártású repülőgép. Az Aszódon készült Magyar Lloydhoz fűződő magassági világrekordok az 1914-ben épített biplánt nemzetközi szinten is nyilvántartott és elismert ritkasággá teszik.
A gyűjtemény világhírű példánya a világ első tiszta fémépítésű közforgalmi repülőgéptípusa, a IV. Károlyt második "királypuccsa" alkalmával Magyarországra szállító "óriási fémrepülőgép" Junkers F-13-as.
Megtekinthető a Kossuth-díjas repülőgép-tervező, néhai id. Rubik Ernő sok évtizedes munkásságának több ismert repülőgép-típusa, a könnyű, karcsú vitorlázógépek, a Vöcsök, Lepke, Pilis és társaik. Mellettük a cseh-, lengyel, szovjet repülőgépgyártást képviselő sport-, kiképző- és munkarepülőgépek várják a látogatókat.
A magyar repüléstörténet kiemelkedő típusai nagyszerű modelljeik segítségével jelennek meg. A rákosmezei úttörők (Kvasz, Svachulay, Horváth stb.) nagy lelkesedéssel épített kísérleti gépei mellett látható az 1931-es sikeres magyar óceánrepülés "Justice for Hungary" gép, vagy a méltatlanul mellőzött FEIRO gépmadár is.
A "hőskor" manufakturális körülményei között készített kéthengeres motorjától az 1931-es magyar óceánrepülés Lockheed Sirius gépének csillagmotorján át a Tupoljev TU-154-es gépek gázturbinás hajtóművéig több mint két tucat különféle felépítésű, kivitelezésű és gyártmányú repülőgép-erőforrást tanulmányozhatnak az érdeklődők. Megismerhetik a repülőgépek míves kidolgozású légcsavarjait, műszereit, érdekesebb segédberendezéseit (például a "fekete dobozt") és a légiforgalmi irányítás eszközeit, történetét is.
Az űrhajózási-űrkutatási gyűjtemény egyik legérdekesebb kiállítási tárgya az űrruha ("szkafander"). Két igazi kuriózum a vitrinekben a Hold-por minta és egy, az űrrepülőgépek borításához használt hővédő "csempe". A kiállított tárgyak között szerepelnek műhold-modellek és űrhajó-makettek, műszerek és eredeti Szojuz-űrhajó alkatrészek egyaránt. Itt láthatók a magyar kutatók, mérnökök sikeres, nemzetközi űrprogramokban használatos berendezései - például a ma is használatos Pille dózismérő-kiértékelő műszer.
A vitorlázó repülőgép "csörlés-szimulátorába" bárki beülhet és egy szoktató iskolakör videó- és hanganyagával részese lehet a pipishegyi repülőtéren végrehajtott öt perces repülésnek a Rubik-féle Góbé ülésében. Hasonlóképpen "kipróbálható" a Farkas Bertalant a világűrbe juttató és épségben visszahozó Szojuz űrhajók parancsnoki egységének másolata is. Ide tartozik a "kézzel működtethető", kipróbálható ezer lóerős csillagmotor, amely - többek között - a mai napig üzemeltetett AN-2-es repülőgépeket emeli a levegőbe.
Nyitva tartás: keddtől-péntekig 10-17-ig, szombat-vasárnap 10-18-ig
(Fotók mmkm.hu)
Átadták a Budapesti Rendőr-főkapitányság új bemutatótermét, ahol a lakosság a legkorszerűbb bűn- és balesetmegelőzési módszerekkel ismerkedhet meg
Dr. Takács Tibor rendőr vezérőrnagy, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi-helyettese ünnepélyes keretek között adta át 2015. április 22-én a BRFK Bűn- és Balesetmegelőzési Centrumát. A rendezvényen beszédet mondott dr. Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke és részt vett Bucsek Gábor r. dandártábornok, Budapest rendőrfőkapitánya.
Az új, innovatív központ a
Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács támogatásával jött létre és a Rendőrségi Igazgatási Központ aulájában kap a jövőben helyet.
A centrum célja az állampolgárok figyelmének felhívása a vagyonvédelem és balesetmegelőzés tudatos megtervezésére. Az Országos Baleset-megelőzési illetve a Budapesti Baleset-megelőzési Bizottságnak köszönhetően szimulációs helyzetek gyakorlására egy motor- és egy személygépkocsi-szimulátor is rendelkezésre áll a központban.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a jövőben a Bűnmegelőzési Portálon keresztül folyamatos tájékoztatást nyújt a lakosság számára a centrumban tervezett programokról.
Szerkesztette: Wald Krisztina
