A Karavándor magazin tartalmából (2015.02.12.):
Megdőlt az utazási világrekord
Tavaly ismét megdőlt az idegenforgalmi rekord, a turisták száma világméretekben az előző évhez képest 4,7%-kal, 1,14 milliárdra nőtt - áll a Turisztikai Világszervezet (WTO) jelentésében. Különösen erőteljesen, 7%-kal emelkedett a turisták száma Észak- és Dél-Amerikában. Európában 4% volt a növekedés.
Tavaly 588 millió turistával változatlanul Európa volt a leglátogatottabb földrész, ide utazik a világ összes turistájának több mint fele. A növekedés átlagát Észak-Európa, valamint a déli országok és a mediterráneum emelte (7%-os plusszal), míg Nyugat-Európában szerényebb, 2%-os növekedést regisztrált a WTO.
A közép- és kelet-európai térségben a megelőző három év erős növekedése után tavaly nem nőtt a nemzetközi turisták száma.
Várhatóan a turisták által elköltött összeg is követni fogja az utazók számának növekedését, folytatva a korábbi trendet, az erre vonatkozó összesítés áprilisra készül el. 2013-ban 1,197 milliárd amerikai dollárnak megfelelő összeget költöttek a turisták szerte a világon, ami 230 milliárddal több, mint 2008-ban, a válság előtt.
Továbbra is Kína a legnagyobb kiutaztató ország, és 2014-ben ismét emelkedést regisztráltak a kínai nemzetközi turisták számában (11 millióval többen, összesen 109 millióan keltek útra). A "turistakibocsátó" nemzetek listáján a második Oroszországból 6%-kal kevesebben, Brazíliából pedig 2%-kal többen indultak a világ felfedezésére. Néhány kisebb piac, például Szaúd-Arábia, India, Katar és a Fülöp-szigetek pedig a kiutazó turistáinak 30%-os vagy még nagyobb növekedését könyvelhette el.
A WTO azzal számol, hogy az idegenforgalom idén további 3-4%-kal emelkedik. A szervezet metodikája szerint az az utazó számít turistának, aki legalább egy éjszakát eltölt egy külföldi országban.
Forrás: Metropol/MTI
VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat
Mindennapi közlekedésünk és megélhetésünk elválaszthatatlanok egymástól. Minden közlekedőnek alapvető joga és érdeke, hogy biztonságban érezze magát, és épségben eljusson oda, ahová elindult. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében nem lehet kérdéses, hogy közúti közlekedésünk biztonsága egyike azoknak a tényezőknek, melyek életünket, életvitelünket, testi épségünket és egészségünket leginkább befolyásolják.
A közúti közlekedés biztonsága nagyban múlik az ellenőrzések gyakoriságán, hatékonyságán, hiszen a balesetekhez vezető jogsértéseket, szabályszegéseket maguk a közlekedők követik el. Hazánkban az előttünk álló évek egyik legfontosabb közlekedésbiztonsági feladata a közúti ellenőrzések hatékonyságának és szintjének növelése, a hazai közlekedésbiztonsági érdekekre, a megfogalmazott célkitűzésekre és az emberi életek megmentésére tekintettel.
Ennek érdekében a hagyományos ellenőrzéseken túlmenően hazánkban is növelni szükséges a korszerű, automata eszközökkel végrehajtott ellenőrzések számát és részarányát. Már évek óta időszerűvé vált egy automata eszközökből álló, országos lefedettséget biztosító forgalomfelügyeleti kamerarendszer létrehozása, mely heteken belül megkezdi működését. Az Európában egyedülálló rendszer neve: VÉDA.
A VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat elnevezésű projektet konzorciumi formában a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) közösen valósítja meg. A projekt Támogatási Szerződéseit 2012. október 5-én írták alá, amelyek alapján a rendszer kiépítése hazai költségvetési és Európai Uniós forrásból valósul meg.
A VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat gyakorlatilag két lépcsőből épül fel. Első lépcsőben 160 db változtatható helyű, azaz mobil komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontok működésének megkezdésére kerül sor. Az új kamerák országos kiosztása januárban megkezdődött. Jelenleg a kamerák tesztelése folyik, szankció kiszabása nélkül. (Meg kell azonban jegyezni, hogy a korábbiakban beszerzett sebességmérő berendezések továbbra is működnek, joghatásos méréseket eszközölve.)
Az éles üzem várhatóan 2015. március elején veszi kezdetét. A kamerák eleinte sebességmérésre, rendszámfelismerésre, forgalomszámlálásra, forgalomtorlódás észlelésére, valamint a járműről készített felvételek továbbítására lesznek alkalmasak.
Az új országos forgalomfelügyeleti hálózat működése 160 db mobil KKEP rendszerbe állításával veszi kezdetét. A készülékek egyidejűleg számos jogsértés felderítésére lesznek alkalmasak. Az év végére várhatóan a fix kamerarendszer telepítése is megtörténik.
Forrás: Országos Baleset-megelőzési Bizottság
Az ittas vezetés engedélyezett felső értékei Európában
Közismert, hogy Európában az ittas vezetés engedélyezett felső értékei országonként eltérhetnek. Ennek hátterében alapvetően az áll, hogy a kérdéskör nem a közösségi, hanem a nemzeti jog hatáskörébe tartozik. Ezáltal az egységes közösségi értékhatár bevezetésére jelenleg csekély a lehetőség, az EU legfelsőbb szervei (Parlament, Bizottság) napjainkban legfeljebb ajánlásokkal, javaslatokkal élhetnek a tagállamok irányába.
A közúti közlekedés vitathatatlanul életünk részét képezi. Évente magyarok milliói utaznak határainkon túlra, amit végső soron az is elősegít, hogy az Európai Unióban, s azon belül a schengeni övezetben az országhatárok ma már csak jelképesek. A külföldre utazóknak nem árt ismerniük a tranzit- és célországokban érvényes közúti szabályokat, az eltérő sajátosságokat, a sebességhatárokat, ittassági limiteket stb. Ezekről a szabályokról különböző könyvekben, internetes felületeken, de már okostelefon alkalmazások által is tájékozódhatunk.
Az ittas vezetés egyes országokban engedélyezett felső limitjeiről tudnunk kell, hogy ezek a szabályok időközönként változhatnak. Az elmúlt két hónapban például két országban, Skóciában és Litvániában változtak az ittas járművezetés szabályai, de az elmúlt években kontinensünk számos országában is különböző szigorításokra került sor. Ez a folyamat összefüggésbe hozható az ittas járművezetés rendkívüli veszélyeivel (az ittas vezetés az európai utak második fő gyilkosa), továbbá a közösségi elképzelésekkel. Az ETSC (Európai Közúti Biztonsági Tanács) 2012. április 12-én közzétett dokumentumában kifejezetten a zéró tolerancia bevezetését szorgalmazta a tagállamok körében.
Az elmúlt években bekövetkezett nemzetközi módosítások kivétel nélkül szigorításokat jelentenek. Ezek sorában vannak olyanok melyek általános érvényűek, azaz minden járművezetőre vonatkoznak, míg mások kizárólag speciális személyi körre, a hivatásos tehergépkocsi, vagy autóbusz vezetőkre, illetve a kezdő járművezetőkre terjednek ki.
Az ETSC adatait felhasználva az Országos Baleset-megelőzési Bizottság táblázatban gyűjtötte össze, azokat a hatályos, ittas vezetéssel kapcsolatos felső értékeket, melyeket az egyes európai országok jogszabályai határoznak meg. A táblázatban 28 EU tagállam mellett Svájc aktuális értékeit is láthatják. Érdemes megfigyelnünk, hogy amíg általánosságban az engedélyezett felső érték 8 országban nem haladhatja meg a 0,2 g/l-t, addig a kezdő vezetők vonatkozásában ugyanezt már 20 ország esetében mondhatjuk el.
Ittas vezetés jogszabály által meghatározott felső értékei Európában
(2015. január 01-i állapot)
|
|
Általános érték |
Hivatásos vezetőknél |
Kezdő vezetőknél |
|
Ausztria |
0.5 |
0.1 |
0.1 |
|
Belgium |
0.5 |
0.2 |
0.5 |
|
Bulgária |
0.5 |
0.5 |
0.5 |
|
Horvátország |
0.5 |
0.0 |
0.0 |
|
Ciprus |
0.2 |
0.2 |
0.2 |
|
Cseh Köztársaság |
0.0 |
0.0 |
0.0 |
|
Dánia |
0.5 |
0.5 |
0.5 |
|
Észtország |
0.2 |
0.2 |
0.2 |
|
Finnország |
0.5 |
0.5 |
0.5 |
|
Franciaország |
0.5 |
0.5 /0.2 busz vezetők |
0.5 |
|
Németország |
0.5 |
0.0 |
0.0 |
|
Görögország |
0.5 |
0.2 |
0.2 |
|
Magyarország |
0.0 |
0.0 |
0.0 |
|
Írország |
0.5 |
0.2 |
0.2 |
|
Olaszország |
0.5 |
0.0 |
0.0 |
|
Lettország |
0.5 |
0.5 |
0.2 |
|
Litvánia |
0.4 |
0.0 |
0.0 |
|
Luxemburg |
0.5 |
0.2 |
0.2 |
|
Málta |
0.8 |
0.8 |
0.8 |
|
Hollandia |
0.5 |
0.5 |
0.2 |
|
Lengyelország |
0.2 |
0.2 |
0.2 |
|
Portugália |
0.5 |
0.2 |
0.2 |
|
Románia |
0.0 |
0.0 |
0.0 |
|
Szlovákia |
0.0 |
0.0 |
0.0 |
|
Szlovénia |
0.5 |
0.0 |
0.0 |
|
Spanyolország |
0.5 |
0.3 |
0.3 |
|
Svédország |
0.2 |
0.2 |
0.2 |
|
Egyesült Királyság [*] |
0.8 |
0.8 |
0.8 |
|
Svájc |
0.5 |
0.0 |
0.0 |
[*] Skóciában 2014. december 05-től 0,5 g/l. Az Egyesült Királyság más részein (Anglia,
Wales, Észak-Írország) a korábbi érték nem változott.
További megjegyzések:
-
A kimutatás 29 ország értékeit mutatja (Európai Unió tagállamai + Svájc)
-
Az értékek g/l-ben vannak feltüntetve.
-
Az általános érték 8 ország esetében 0,2 g/l, vagy 0,0 g/l (zéró tolerancia)
-
A kezdő vezetőknél 20 ország esetében az érték 0,2 g/l, vagy az alatti
Forrás: ETSC 2015
Előzetes baleseti adatok 2014-ből
Az elmúlt évi előzetes adatok változatos képet mutatnak. Egyes közúti baleseti adatok kedvezőtlenebbek, mint 2013-ban voltak, míg más adatok vonatkozásában folytatódott a korábbi évek kedvező trendje.
A rendőrség által gyűjtött, a balesetet követő 24 órás helyzetre épülő előzetes adatok alapján 2014-ben összesen 15 773 személysérüléses közúti baleset történt, 0,52%-kal több mint 2013-ban (akkor 15 691 balesetet regisztráltak). Tavaly összesen tizenegy megyében tapasztalható kedvező dinamika, míg a fővárosban és nyolc megyében a balesetek száma eltérő mértékű növekedést mutat. A halálos kimenetelű és a könnyű sérüléses közúti balesetek száma nőtt (a felsorolás sorrendjének megfelelően 3,52%-kal, ill. 0,62%-kal), míg a súlyos sérüléses balesetek számában történt 0,04%-os csökkenés érdemi változást nem jelent.
Az elmúlt évben a közúti balesetben meghalt személyek száma a 2013. évi 591 főről 611 főre nőtt. A 20 fővel több halálos áldozat 3,38%-os növekedésnek felel meg. A súlyosan sérült személyek száma 1,38%-kal csökkent (5 369 főről 5 295 főre), a könnyen sérültek száma lényegében nem változott (14 721 helyett 14 730 fő).
Érdekesség, hogy november végén a közúti balesetek és a halálos áldozatok száma vonatkozásában még javuló baleseti adatokról számolhattunk be, de decemberben sajnos több baleset történt hazánk közútjain, és azok általában súlyosabbak voltak, mint egy évvel korábban.
Az ittasan okozott balesetek vonatkozásában 2014-ben is folytatódott az előző évek kedvező trendje. Az előzetes adatok alapján a 2013. évi 1 662 fővel szemben 2014-ben 5,17%-kal kevesebb, azaz összesen 1 576 személy okozott személysérüléses közúti balesetet szeszes italtól befolyásolt állapotban. A személyi sérüléssel járó, ittasan okozott közúti balesetek terén az ezredforduló óta 2014. volt a legsikeresebb esztendő!
Az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses baleseten belüli aránya a 2013. évi 10,59%-ról tavaly 9,99%-ra csökkent (azaz alatta maradt a "bűvös" 10%-nak). Az ittas balesetek aránya magasan az országos átlag felett van Bács-Kiskun (17,29%) és Nógrád megyében (15,95%), míg ez az arány a fővárosban a legkisebb (4,93%, az országos átlag kevesebb mint fele).
A közúti balesetek főbb okai vonatkozásában az elmúlt évekhez képest 2014-ben nem történt érdemi változás. Első helyen emelhető ki a gyorshajtás (4 418 eset, az összes baleset 28,0 %-a), másodikként az elsőbbségi jog meg nem adása (4 084 eset, 25,9%), harmadikként pedig a kanyarodás szabályainak meg nem tartása (2 648 eset, 16,8%).
A személysérüléses közúti balesetek 61,7%-át, azaz 9 731 balesetet személygépkocsi vezetők okozták, ugyanakkor a közúthasználókon belül a személygépkocsi vezetők részaránya a legmagasabb. A tehergépjármű vezetők által okozott balesetek száma 1 437, ami az összes baleset mintegy 9,1%-ának felel meg, míg az autóbusz vezetők 176 balesetet okoztak (1,1%).
A motorkerékpárosoknak 3,8% (603 baleset), a segédmotoros kerékpárosoknak pedig 4,7% (740 baleset) a részarányuk a balesetek okozásában.
A kerékpárosok aránya a balesetet okozók körében 12,0% (1 897 baleset), míg a gyalogosok az összes személysérüléses közúti baleset 4,2%-át okozták (926 balesetet). A kerékpárosok közlekedésbiztonsági helyzetének kedvezőtlen alakulását jelzi, hogy: a 2013. évi 68 fővel szemben tavaly 91 fő kerékpáros vesztette életét közúti balesetben (a növekedés mértéke 35,8%, mely az adatok véglegesítésekor még tovább nőhet), az ittas állapotban halálos balesetet okozó kerékpárosok száma 6 főről 20 főre nőtt (233,3%-os növekedés) az ittas állapotban halálos balesetet okozó kerékpárosok aránya az összes kerékpáros által okozott baleseten belül 21,9%-ra nőtt (a 2013. évi 8,9%-ról).
Az előzetes adatok alapján az elmúlt évben 133 fő gyalogosként, 91 fő kerékpárosként, 48 fő motorkerékpárosként, 8 fő pedig segédmotoros kerékpárosként halt meg közúti balesetben. A gyermekkorú halálos áldozatok száma 10 fő, ami 2 fővel több a 2013. évinél (ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy a 10 főből mindössze ketten vettek részt önállóan a közlekedésben, a többség, 8 gyermek gépjármű utasa volt a halálos sérülés elszenvedésekor).
A gyalogosok és kerékpárosok különös védtelenségét tükrözi, hogy 2014-ben a közúti balesetben életét vesztett 611 fő közül 224 fő (az összes halálos áldozat több mint egyharmada, 36,7%-a) a fenti két csoportból került ki.
Forrás: ORFK-OBB
A leggyakrabban felmerült kérdésekre többek között a díjfizetéssel, díjkategóriákkal, a díjköteles úthálózat térképével kapcsolatban ide kattintva található meg a válaszok.
A Kormány az első három hét tapasztalatait figyelembe véve 2015. január 21-i ülésén döntött az útdíjrendszer átalakításának felülvizsgálatáról. A díjrendelet január 29-én került kihirdetésre. Az új szabályok február 1-től érvényesek. Az alábbiakban összegyűjtöttük és megválaszoltuk a leggyakrabban felmerült kérdéseket. A kérdések-válaszok kisokost a 2015. február 1-jével hatályba lépő rendeletmódosítás alapján frissítettük.
(Utolsó frissítés: 2015.01.29. 21:10)
Busójárás Mohácson
Időpont: 2015. február 12 - 27., csütörtök - péntek
Helyszín: Mohács
A mohácsi busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren veszi kezdetét.
A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán a csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.
Fotó: mohacsibusojaras.hu
Budakeszi Farsang - XIII. Fánk Fesztivál
Időpont: 2015. február 15., vasárnap
Helyszín: Budakeszi
Farsangvasárnap hangszeres - maszkos felvonulásra várják szeretettel a mulatni vágyókat Budakeszire, ahol hagyományokhoz hű és színes programokkal várják az érdeklődőket a szervezők: álmenyegző, rabvágás, kiszebáb égetés, csúfság verseny, szertűzgyújtás. Téltemető, böjtkezdő táncház a tűz körül a Szigony zenekarral.
Fotó: efmk-budakeszi.hu
III. Budapesti Halfesztivál
Időpont: 2015. február 19 - 22., csütörtök - vasárnap
Helyszín: Budapest, Vajdahunyad vára
Harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Budapesti Halfesztivál. Idén a Vajdahunyad vára ad otthont a gasztronómiai programnak. A halételek szerelmeseinek kedvezve idén sem marad otthon a Hortobágyi Halgazdaság csapata, de a halászlé két fővárosa, Szeged és Baja is képviselteti magát a fesztiválon. A "nagy halak" kínálatát budapesti éttermek, illetve az ország különböző pontjain elismert street food éttermek fűszerezik majd. A fesztivál kiemelt régiója a Balaton, a hala pedig a süllő. A tradicionálisnak számító eseményen a magyar konyha ismét találkozik a nemzetközi halételekkel, így a balatoni finomságok mellett kóstolhatunk majd ázsiai receptet , francia hallevest, de orosz kaviárt és különleges bolgár valamint portugál halkészítményeket is. Ötezer literes bográcsban fő majd a halászlé, és a tavalyi nagy sikerre való tekintettel a tiszalöki halászok közönségdíjas óriásharcsa sütését is a programban találjuk.
Fotó: budapestihalfesztival.hu
Szerkesztette: Wald Krisztina
