Milyen hűtőgépet használnak a lakójárművekben, és mi a helyes üzemeltetés módja?
A szabadidő járművekben és hajókon a párologtatáskor jelentkező hőelvonási elven működő abszorpciós hűtőszekrényeket építik be. A legfontosabb előnyük a csendes üzemmód, és a többféle energiaforrás használatának a lehetősége. Alkalmazásuk az új generációs kompresszoros hűtőgépek terjedésével lassan háttérbe szorul, főként a 12/(24)/230V rendszerű készülékek térnyerése miatt. A gáz, mint energiaforrás, csak akkor marad meg előnyként, ha napelemmel vagy más alternatív módon nem lehet megoldani a fedélzeti tápegységek töltését. Az abszorpciós berendezések gázfogyasztása a méretüknek megfelelően eltérhet, kb. 200-500 gramm óránként. Ez változhat a környezeti hőmérséklettől, a hűtőtér/fagyasztórekesz terhelésétől, a használat módjától függően.
A helyes használathoz tudnunk kell, hogy a legnagyobb hűtőteljesítmény 230V-os üzemmódban érhető el. Ezt követi a gázüzem, a 12V pedig többnyire csak a szinten tartásra elegendő. Indulás előtt (előző nap este) hűtsük le azt az élelmet, amit magunkkal viszünk. A mélyfagyasztott csomagokat közvetlenül indulás előtt szintúgy az otthoni háztartási hűtőgépből rakjuk át, és különösen hosszú út előtt hűtőakkut is fagyasszunk le, ezzel növeljük az abszorpciós hűtőszekrény hatékonyságát. A megérkezést követően azonnal váltsunk 230V-os üzemmódra, illetve a parkolóban (nem a benzinkút területén) kapcsoljuk be a gázt. Az automatikus energiaválasztással rendelkező készülékek ezt önműködően elvégzik.
Langyos ételt vagy italt, meleg edényt sosem szabad még a hűtőtérbe sem tenni.
A kiolvadt jégakkukat azonnal vegyük ki és keressünk fagyasztási helyet számukra a hazaútra. Vigyázzunk, nehogy téli állásban legyen a hűtőajtó (résnyire nyitott állapot a penészképződés megelőzésére).
Gondosan ellenőrizzük a jármű vízszintes helyzetét, szükség esetén kis eltérést a támasztólábbal, nagyobb egyenetlenséget a szintezőékkel korrigáljunk. A külső szellőzőrácsot tegyük szabaddá, ne maradjon előtte semmi, ami a szabad légáramlást akadályozná (nyáron a téli takaró ne maradjon rajta). Lehetőleg úgy telepítsük le a járművet, hogy a lehető legkevesebb napfény érje a szellőzőket és a levegő mozgása szintén biztosított legyen.
A hűtőgép hatékonyságának javítása
Szélsőségesen meleg időben a tapasztalt kempingezők olyan trükkökhöz folyamodnak, amivel a hűtőtér belső hőmérsékletét csökkenteni tudják. Egyik legelterjedtebb megoldás, amikor a külső hűtőrácsot (ha van, akkor alul és felül is) leveszik. Szabad légáramlás esetén (például nem az elősátor oldalán van a szellőzőrács) egy szélfogó paravánt állítanak kb. 30 cm-re az oldalfaltól. Ezzel árnyékot tartanak, valamint a légmozgást némileg felgyorsíthatják. A régebbi hűtőgépeknél kinyitják, illetve leveszik a hűtőtérben található fagyasztórekesz ajtaját. Így ugyan megszűnik a jégkocka készítés lehetősége, azonban néhány fokos belsőtér hőmérséklet csökkenést lehet elérni. Kompenzációként a fagyos jégakkuk felét a mélyhűtőbe teszik, a másik felét pedig a recepción lefagyasztják, majd egy nap után csere következik. Lényeges javulást lehet elérni a kánikulai órákban a szabaddá tett szellőzőkhöz helyezett állóventilátorral.
Vigyázat, tévhit: kívül a hűtőbordát sosem szabad letakarni még nedves ruhával sem, továbbá nem feltétlenül a hőfokszabályozó maximális állásában legjobb a hűtés! (Egy adott készülék esetében a kisebbre vett értékkel néha jobb eredmény érhető el!)
Az eddig sorolt példák már utólagos ügyeskedések. Sokat segíthet a tudatos előkészület, ha valaki előrelátóan otthon alaposan letisztította a hűtőbordákat a szennyezéstől. Főként idősebb, vagy rosszul szellőző helyre beépített készülékeknél speciális hűtőventilátor utólagos beépítésével javítható a hűtőteljesítmény. Ezeknek számos fajtáját lehet kapni. Többségük hőérzékelővel rendelkezik, amit a hűtőbordán elhelyezve felmelegedéskor automatikusan elindul a szellőztetés, de lehet külön kapcsolóval is felszerelni vagy a két módszer kombinálásával javítani a helyzeten.
Valóban elromlott, vagy csak üzemeltetési problémáról van szó?
Ennek eldöntéséhez néhány fontos tényezővel tisztában kell lenni. Az Európában szokványos klímaosztályú abszorpciós frizsiderek a bevezetőben említett működési elvek miatt csak a közvetlen környezeti hőmérséklethez képest hűtenek! Az időjárás függvényében 20 °C körüli értékkel alacsonyabb hőfokot képesek produkálni a kinti meleghez képest. 40 °C kánikulában sajnos teljesen normális, ha 15 °C fölé emelkedik a hűtőben a hőmérő. Az előző részben említett trükkök segíthetnek.
A kánikulában gázüzemre kapcsolt hűtő hátuljában a hűtőbordák alatti égéstérben égő gázláng tovább emeli a 'külső' hőmérsékletet, tehát minél erősebben ég a gáz, annál rosszabb lehet a hatásfok. Ráadásul autógáz töltet esetében komoly minőségi kockázat áll fenn, ami szintén olyan hibához vezethet, ami alapján a berendezést gondoljuk rossznak. Amikor a kültéri hőség elér egy igen magas, negyven-ötven fok körüli értéket, az abszorpciós rendszer egyszerűen leáll és létrejön a fűtőszekrény. Ez sem a készülék bűne, fizikai törvényszerűség. Az extrém körülmények múltával visszaáll a régi rend.
Ezek szerint sosem romolhat el a hűtőgép? Akármennyire is ezt szeretnénk, azért sajnos meghibásodhat. Főként úgy ismerhető fel a baj, ha egyik üzemmódban sem tapasztalunk megfelelő hűtést. Ilyenkor még nézzük meg, valóban vízszintben áll-e a készülék, tényleg van áram (230V közeli értékben) és gázüzemmódba kapcsolva ég-e a láng. A hűtőrácson nem maradt-e fenn a téli takaró. A tisztogatás alkalmával egy kendő hátul bent megbújhatott, lezárva a levegő útját. Leleményes darazsak tenyérnyi fészket építettek a szellőző térbe (meg kell vizsgálni a rovarhálót, hol juthattak be rajta). Viszont, ha minden energiaforrás rendesen működik, de hideg nincs, akkor baj van. Amennyiben a kezünket a hűtőbordára téve annak legfeljebb csak egy része langyos, emögött a hűtőközeg keringőrendszerében lévő dugulás állhat. A hűtőborda erőteljes hűtése (pl. vízpermet) beindíthatja a körfolyamatot, illetve sokan esküsznek a "világot is feje tetejére állítom" megoldásra: a kiszerelt berendezést hosszabb időre fejre fordítják, hogy a hőcserélő körben lerakódott szennyeződést fellazítva helyrehozzák a keringést. Nagy szerencsével ideig-óráig beindulhat a rendszer, de ami egyszer lerakódott alul, az ismét megtalálja a visszavezető utat. Amennyiben gázbuborék képződés okozta a leállást, akkor hatásosabb az eljárás, de erre nagyon ritkán akad példa.
Szélsőséges esetben részben vagy egészében elszökött a hűtőközeg. Nosza, töltessük fel! Azonban fontos először megtalálni, hol szökött el a gáz és a tömítetlenséget meg kell szüntetni, ugyanis a korróziós vagy sérülésre visszavezethető repedések eltüntetése nélkül minden próbálkozás hiába. Egy idősebb, tíz év feletti modellnél a pénzkidobás esélye magasabbnak tűnik, mint a feltöltés sikere, amit egyébként a gyártók sem támogatnak.
Javítható-e még a hűtőgép, vagy érdemesebb kicserélni?
Az eddig leírtakból következően, a hűtőközeg egyszerű pótlása nem nyújt tartós javulási kilátásokat. Amennyiben legalább az egyik energiaforrásról elfogadható a hűtőteljesítmény, az a javíthatóság mellett szól. Ez azonban már szakértelmet követelő feladat. A 12V-os vagy 230V-os fűtőszál hibáját akár ellenállásméréssel is be lehet azonosítani. A hűtőgép adattábláján szereplő teljesítmény értékek alapján megközelítőleg kiszámítható a fűtőszál megfelelő ellenállása. A fűtőelem cseréhez szinte minden esetben ki kell szerelni a készüléket, tehát az új fűtőbetét beszerzése jobb döntés, mint egy szálszakadásos régi javítgatása.
A gázrendszer hibája - ha ez egyáltalán fokozható - még inkább szakműhelyre tartozik. Az alkatrészt különösebben nem igénylő tisztítástól, a komoly szerelésig bármi előfordulhat. A gáz veszélyes üzem, ezért ebbe nem érdemes belekontárkodni. Ami viszont nem igényel szakismeretet, az a gázpalack cseréje. Mielőtt hibára gyanakszunk tegyünk próbát egy kölcsön gázpalackkal (akár a megegyező nyomásértékű gázreduktor cseréjével is), amiről egy másik hűtőgép már kifogástalanul működött (egy kis idő eltelik, amíg az újonnan betett tartályból odajut a gáz).
Az elektromos, illetve vezérlő rendszerek meghibásodását nem mindig lehet azok cseréjével orvosolni. Alaposabb rákészülést igényel a hibát kiváltó ok felkutatása és megszüntetése, hiszen a drága elektronika sem bírja sokáig, ha valamilyen kimeneti/bemeneti egység, tápellátási probléma áll a gondok hátterében. Ráadásul a gyártók is változtathatnak a konstrukción. Egy új vezérlőegység cseréje együtt járhat egy másik kezelőpanel beépítésével, mert esetleg a régivel nem fog együttműködni.
Megszületett a döntés: csere. Mi alapján válasszunk?
Nehéz döntés, hiszen az új hűtő százezres nagyságrendű kiadás. Viszont ha kell, akkor a halogatás csak ronthat a helyzeten. Mit érdemes végiggondolni egy új berendezés vásárlása előtt:
Mekkora a rendelkezésre álló hely? Az adott válasz minden más szempontot felülír. Csábító lehet egy nagyobb készülék beépítése, mégis a legjobb, ha méretben a lehető legközelebb álló típust választjuk. Eltérő méret beépítése komoly fejtöréshez vezethet a műszaki kivitelezést illetően. Kapcsolódó jellemző a kerékdob. Egyes hűtőgép típusok kialakítása alkalmazkodik a mögöttük megbújó kerékjárati belső ívhez, különben nem helyezhető be a helyére. Szintén az elhelyezés kérdése az ajtónyitás irányának a megválasztása. Akadhat még olyan modell, amelyen nem fordítható át a nyitási irány. A lakótéri bútorokban se akadjon el az ajtó.
Abszorpciós hűtőgépnél alkalmazkodni kell a fedélzeti gázrendszerhez, ami 30 mbaros vagy 50 mbaros lehet.
Amennyiben kompresszoros változat mellett szól a döntés, a gázüzem nem játszik többé szerepet, csak a 12V és a 230V. Itt figyelni kell a megfelelő 12V-os tápegységre (napelemes töltés, járó motortól D+ töltés visszajelzés, elegendő vezetékátmérő a járműben a megfelelő teljesítmény leadásához). A hűtőtér belső elrendezése, az ajtópolcok helye viszonylag szabadon megválasztható, de az egyéni ízléseknek megfelelő kihúzható fiók, zöldséges rekesz, nagyméretű italos palackok tárolása, fagyasztó kapacitása szintúgy lényeges. A kompresszoros gyártmányok energiatakarékosabb megoldást kínálnak, beszerzésük esetén a gázüzemről azonban le kell mondanunk.
Az ár-érték arány nem csupán a hűtőgép szolgáltatásaira vonatkozik. Egy öregebb lakójármű árához nem érdemes aránytalanul drága berendezést választani. A beépítés költségei szintén jelentős tényezőt képviselnek, de a házi barkácsolás előtt mindenki reálisan gondolja át a lehetőségeit.
Amennyiben maradt kérdése, esetleg alkatrészre vagy árajánlatra van szüksége, akkor vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi levélnyomtatványon. Kérjük a lehető legjobban pontosítsa mire vár választ, vagy ossza meg velünk véleményét!
Szóljon hozzá, ha pedig tetszett, ossza meg másokkal is!
