A megfelelő vízszivattyú kiválasztása
- Mekkora a szükséges víznyomás a rendszerben?
- Az igényelt szállított vízmennyiség percenként
- Emelési magasság, víznyomás értéke
- Elektromos bekötési lehetőség
- Javasolt felhasználási terület
- Hibaelhárítás, avagy mit kell tennem, ha nem szállít a kis búvárszivattyú?
- Búvárszivattyúkhoz használható elektromos kapcsolóval szerelt csapok
Előfordulhat, hogy egy vízrendszerben állandó nyomást kell biztosítani. Például, amikor a beépített vízmelegítő (bojler, átfolyó csap) ezt megköveteli, vagy valamilyen különleges felhasználási terület igényli a folyamatos víznyomást. Ebben az esetben nyomáskapcsolású vízpumpát érdemes választani, szükség esetén (a pulzáló vízfolyás megelőzésére) nyomástartó tartállyal kiegészítve. A vízcsap megnyitásakor leeső víznyomás indítja el a vízpumpát. A búvárszivattyúk többnyire nem képesek a rendszerben a nyomás megtartására. Figyelem! A tömítetlen csővezeték a nyomáskapcsolású vízpumpa szakaszos beindulását okozhatja. A búvárszivattyú esetében pedig külön kapcsolóval (vízcsapba épített mikrókapcsoló, talpkapcsoló... stb.) kell gondoskodni az indításról!
A szivattyúra jellemző szállított vízmennyiség az egy időben megnyitott vízvételi helyek számától, a csőhálózat hosszától és ellenállásától függően játszik fontos szerepet. Különösen lényeges érték, amikor egy medencéhez vízforgatáshoz, kiskertben öntözéshez vagy egy nagyobb lakókocsiban illetve több helyiségből álló mobilházban, valamilyen berendezésben, csónakfenékről vagy tartályból vízkiemelésre akarjuk alkalmazni. A szállított vízmennyiség és a nyomásérték mutat ugyan némi összefüggést, de nem egyértelmű az egymáshoz rendelés! A szárazon futás a szerkezeti kialakítástól (típustól) függően hosszabb-rövidebb ideig megengedett csakúgy, mint a folyamatos üzem időtartama!
Az emelési magasság illetve a nyomásérték arról ad felvilágosítást, hogy kis szintkülönbség valamint néhány méteres csővezeték esetén mekkora nyomást várhatunk el a vízvételi helyen. Tájékoztató értéket nyújt arról a magasságról, ameddig a vizet fel lehet juttatni, azonban a szállított mennyiség rovására megy, amennyiben vízkiemelésre használjuk! Elvileg például egy 1.2 bar-os, 7 liter/perc szállítási képességű vízpumpa közel 12 méteres magasságig vinné fel a vizet, de ott már nem várható el a közölt szállított mennyiség! A szállítási magasság nem egyenértékű az önfelszívó mélységgel, tehát az említett berendezés csak a feltüntetett értéknek megfelelő mélységből képes felszívni a vizet!
Az elektromos bekötéskor feltétlenül figyelni kell a polaritásra, a maximális váltó- illetve egyenfeszültségre. Az előírtnál kisebb tápfeszültség csökkenti a teljesítményt, csakúgy mint az áramforrás jellege. Az egyenfeszültséghez optimális tápellátást az akkumulátor tudja biztosítani. A trafóval vagy más módon létrehozott egyenfeszültség már ingadozást mutathat, ami szintén teljesítménycsökkenést okozhat! Az alkalmazott vezeték vastagsága, az áramforrás kapacitása meghatározza, hogy a megfelelő teljesítményhez megkövetelt áramerősség biztosítható-e! A 12V illetve a tehergépkocsiknál, buszoknál adott 24V meghatározza a szóba jöhető vízpumpa típusát! 230V/12V áramforrást használva a vízpumpa által megkövetelt áramerősséget biztosítania kell az adapternek, különben a teljesítmény drasztikusan csökken!
Kitűnően használható olyan környezetben, ahol nem, vagy nem mindig áll rendelkezésre megfelelő közmű, értve ez alatt a vezetékes víz- és csatornarendszert, vagy amikor nincs hálózati áramellátás. Az összes felhasználási terület felsorolásának igénye nélkül: mosdó kialakítása a buszokon, mosogató és kézmosó az elárusító kocsikban és pavilonokban, vízforgató berendezés kis házi medencékhez, vizesblokk valamint konyhaegység vízellátása lakókocsikban, lakóautókban és mobil házakban, hobbi kertben öntöző rendszer létrehozása, családi háznál a csapadékvíz elvezetése, hétvégi házban, nyaralóban, udvari épületben, fészerben alkalmi tisztálkodási lehetőség biztosítása, otthoni fóliaházban a vízbevezetés megoldása... stb. Folyamatos vízellátást igénylő műszerek, speciális berendezések, készülékek üzemeltetéséhez, illetve olyan szolgáltatásokhoz, amikhez a felsorolt körülmények mellett szükséges a víz. Mindez a közművesített vízhálózat bevezetését/igénybevételét nem igényli! Természetes vízvételi hely esetében elengedhetetlen a komoly előszűrés és/vagy előzetes ülepítés. Ezeknek a vízpumpáknak a hosszútávú használata egyéb folyadékok esetében csak előzetes tapasztalatszerzés alapján jöhet szóba, mert más anyagok az élettartamot, működőképességet és teljesítményt kedvezőtlenül befolyásolhatják.
A széles körben elterjedt kisméretű búvárszivattyúk legnagyobb ellensége a fagy és a tétlenség. Az előbbi akkor is képes tönkretenni ezt a kis készüléket, ha a víztartályból leengedték a vizet, de a vízcsövek elvezetése miatt visszatöltődik a szivattyúház. A fagy lenyomja a járókereket a tengelyről, és indítás után ugyan hallhatóan jár a motor, de vízszállítás egyáltalán nem történik, vagy csupán minimális a nyomás. A probléma megelőzése egyszerű, amennyiben lehetséges ki kell emelni és fejjel lefelé kell fordítani a vízpumpát, ne legyen ott a vízrendszer legalacsonyabb pontja.
A hosszabb ideig tartó üzemen kívül helyezés alkalmával is hasonlóképpen kell eljárni, ugyanakkor érdemes - például az átszellőztetés alkalmával összekötve - néhány másodpercre beindítani a vízpumpát. Ezzel elkerülhető a járókerék letapadása a vízkő és más szennyező részecskék hatására.
A csapoknál vagy a kazettás WC öblítésénél jelentkező nyomáscsökkenés azonban más problémára is visszavezethető lehet. Hosszabb állásidő után a csővezetékekben felgyülemlett szennyeződés a kanyarulatokban leszűkítheti a víz útját. Hasonló helyzet áll elő, amikor valamilyen okból forró víz kerül a rendszerbe. A fellágyuló műanyagcső "beroppan", lecsökkentve az átömlő keresztmetszetet.
Az elektromos ellátás szintén okozhat rendellenes működést, ha az érintkezések eloxidálódnak és nem képesek megfelelő áramerősséget átengedni. Bosszantó hibaforrás lehet a polaritás megcserélése valamilyen - az elektromos tápellátást érintő - beavatkozás kapcsán. A kis búvárszivattyúk élettartama néhány száz óra csupán, mégsem kell rögtön őket okolni nyomáscsökkenés esetén. Megfelelő körülmények mellett évekig képesek ellátni a feladatukat!
Az említett zavarok a nyomáskapcsolású szivattyúk alkalmazásakor is előfordulhatnak, a sajátosságaikhoz igazítva a leírtakat! Az utóbbi berendezések javítását mindenképpen ajánlatos szakemberre bízni.
